Vizsgáljuk meg mi történt ebben a kiflis történetben.
Lényegében volt egy fix külső történés. Ezután a történés kapcsán a figyelem rá lett irányítva egy keresési feladatra.
A keresés eredményeként jöttek ötletek, elképzelések, gondolatok ennek mellékhatásaként a tapasztalás minősége a keresés irányába tolódott el, lendült ki.
Tapasztalatok alapján ez igaz volt a hátrányos és az előnyös keresési szempontokból is.
Az világos, hogy a keresés energiába kerül. Ami viszont nonszensz, hogy miért nyomok energiát egy olyan dologba, amivel nem járok jól, ami rossz közérzetet okoz számomra?
Ez olyan lenne, mintha egy autóba tölteném a benzint teljes erőből, viszont az autó alig megy, nagyon hangos, rettentően füstöl és az összes benzint elégeti cserébe.
Ilyenkor egyértelmű mit kell csinálni. Hangolni az autó beállításait, hogy jól menjen, hogy jól szolgáljon. Próbálgatni kell, az új beállításokat.
Gyakorlás és szokások szempontjából...
Ha egy bizonyos keresést sokszor futtattunk az elménkben az be lesz gyakorolva, bizonyára kiépülnek gyorsítósávok, amik segítik az 1000-szer ismételt szemléletet elővenni. Vagyis minimális energia használatával tud az elme ötleteket adni.
Így csípőből, különösebb erőfeszítés nélkül vagyunk képesek panaszkodni bármiről és a képzetek lendülete már tolja is ebbe az irányba a tapasztalást.
Ezzel szemben, ha kevesebbet volt gyakorolva a pozitív oldal, akkor a gyorsítósávok hiányában, izzad az agy és mivel minden dolog természeténél fogva az energiaminimumra törekszik, könnyen kezdhet jelezni vagy akár ellenállni. S mire megadja a választ a negatív válaszok már ott unatkoznak a célvonalon.
Mr. Agy: - Mit szívatsz itt engem Főnök? Nem jó az, amit már csomószor kértél tőlem? És különben is nézd csak meg... Az a kifli valóban ócska. Ha egy jó csülök lenne előtted, na az már valami, de ez?! Próbálod magad átverni és ilyen mézesmázos ostobasággal áltatni? Nem így ismertelek, azt gondoltam értelmes ember vagy Főnök. Oké tessék, itt van a másik eredmény is, amit kértél... Tök hülyeség, de itt van.
További gyakorlás után:
Mr. Agy: - Oké Főnök elfogadom, hogy ez a feladat. Keresem miért jó és előnyös neked ez a dolog. Elég kemény meló, de látom ragaszkodsz hozzá... No meg is van. Tessék a lehetőségek és ötletek!
Még további gyakorlás:
Mr. Agy: - Ja a szokásos kell. Tessék! Érezd jól magad!
A másik érdekesség, hogy lényegében a legjobb, legkellemesebb külső élmény is borzasztóan lerontható egy romboló belső hozzáállással.
Ha 10000 $-os orosz kaviár van, pezsgőkkel, borokkal és gyümölcsökkel azt is le tudom rontani egy száraz kenyér elfogyasztásának élményére. A kérdés, hogy megéri e?
A másik következménye ennek a ésszerűtlenül kritikus szemléletnek, hogy gátolja az örömteli életet, semmi se tud igazán örömöt adni, mert az öröm lehetősége már a keresés pillanatában el lett vetve.
Milyen keresést használsz a:
- mindennapokban
- utazáskor
- munkádban
- egészségedben
- emberi kapcsolataidban
- magaddal szemben
- tevékenységeid során
- céljaid szempontjából
stb.
Ezek jutottak eszembe, a kifli két vége kapcsán.
2013. július 28., vasárnap
2013. július 15., hétfő
Az Élet élvezetének titka - 2. rész - Tapasztalat
A saját tapasztalataim a következők voltak a kiflivel.
Hasonló gondolatok voltak a fejemben, miközben eszegettem a két felet.
1. Mitől élvezhetetlen ez a kifli?
Kicsit talán büdös. Száraz mint állat, könnyen fulladást is okozhat. Teljesen üres és ízetlen. Hiányzik belőle egy nagy adag sajt vagy valami sonka vagy legalább valami zöldség. Ez teljesen üres. Uhh itt valami égett íze is van. Undorodom tőle. Uh és milyen sok van még ebből a szar kifliből. Odatapad a
szájpadlásomhoz, fogadok ez a rossz büdös íz is vagy órákig a számban lesz...
Undor jelent meg az arcomon evés közben a gondolatok hatására.
Szerintem ha 5-10 percig következetesen csinálnám ezt, még egy hányingert is létre tudnék hozni.
Élmény: 4-nél nem lehet több, de inkább kevesebb. Max azért ennyi mert éhes voltam.
2. Mitől élvezhető ez a kifli?
Milyen kedvesen porhanyós. Csiklandozza a nyelvem oldalát az édeskés, selymes íze. Teljesen összefut a nyál a számban az ízétől. Itt-ott pirított íze van, mintha a kedvenc pirítósom is része lenne ennek a fél kiflinek. Elképesztő. Fantasztikus, ahogy pépessé válik a szájban és az ember szinte sajnálja lenyelni olyan finom. Az illata emlékeztet egy fantasztikus pékségére, ahol frissen készülnek a zsemlék és kiflik. A teteje enyhén sós és virgonc módon játszadozik az édes ízzel felváltva. Körbe futkossa a nyelvem különböző részeit. Az alját simogatja, az oldalát csiklandozza, a tetejét meg barátságosan átöleli. Régen ettem ilyen finom dolgot.
Az arcomon elégedett mosoly jelent meg a gondolatok hatására.
Élmény: 8 vagy 9 olyan jól esett ez a kis kifli. Elképesztő, mennyi titkát tudtam észrevenni. Nagyon élvezetes volt.
A következtetéseket később írom le.
Hasonló gondolatok voltak a fejemben, miközben eszegettem a két felet.
1. Mitől élvezhetetlen ez a kifli?
Kicsit talán büdös. Száraz mint állat, könnyen fulladást is okozhat. Teljesen üres és ízetlen. Hiányzik belőle egy nagy adag sajt vagy valami sonka vagy legalább valami zöldség. Ez teljesen üres. Uhh itt valami égett íze is van. Undorodom tőle. Uh és milyen sok van még ebből a szar kifliből. Odatapad a
szájpadlásomhoz, fogadok ez a rossz büdös íz is vagy órákig a számban lesz...
Undor jelent meg az arcomon evés közben a gondolatok hatására.
Szerintem ha 5-10 percig következetesen csinálnám ezt, még egy hányingert is létre tudnék hozni.
Élmény: 4-nél nem lehet több, de inkább kevesebb. Max azért ennyi mert éhes voltam.
2. Mitől élvezhető ez a kifli?
Milyen kedvesen porhanyós. Csiklandozza a nyelvem oldalát az édeskés, selymes íze. Teljesen összefut a nyál a számban az ízétől. Itt-ott pirított íze van, mintha a kedvenc pirítósom is része lenne ennek a fél kiflinek. Elképesztő. Fantasztikus, ahogy pépessé válik a szájban és az ember szinte sajnálja lenyelni olyan finom. Az illata emlékeztet egy fantasztikus pékségére, ahol frissen készülnek a zsemlék és kiflik. A teteje enyhén sós és virgonc módon játszadozik az édes ízzel felváltva. Körbe futkossa a nyelvem különböző részeit. Az alját simogatja, az oldalát csiklandozza, a tetejét meg barátságosan átöleli. Régen ettem ilyen finom dolgot.
Az arcomon elégedett mosoly jelent meg a gondolatok hatására.
Élmény: 8 vagy 9 olyan jól esett ez a kis kifli. Elképesztő, mennyi titkát tudtam észrevenni. Nagyon élvezetes volt.
A következtetéseket később írom le.
2013. július 9., kedd
Az Élet élvezetének titka - 1. rész - A teszt
Az élet élvezete egy szubjektív élmény, egy tapasztalás és nagyon viszonylagos tud lenni.
Ha hirtelen valami jobb dolog ér minket, mint korábban ez az élmény nagyon erős és élvezetes. Ha ez a történés ismétlődik az élvezet szépen lassan csökken és megszokottá válik.
A történés semmit nem változott csak a tapasztalás és az élvezet érzete az ismétlődések hatására.
Másképpen kívül minden változatlan csak belül történt valami változás, bennünk.
Kérdésem: Mennyire vagyok képes hatni erre a belső megélésre?
Próbáljuk ki! Bármilyen ételt használhatsz, amit 1-2 perc alatt el tudsz fogyasztani és 2 tökéletesen egyforma ízű részre lehet bontani.
Racionálisan természetesen így igaz. Ne dőljünk be ennek a gondolatnak...
Végezd el a kísérletet és tapasztalj Te is!
Pár nap múlva felteszem a saját élménynaplóm ezen kísérlet kapcsán.
Ha hirtelen valami jobb dolog ér minket, mint korábban ez az élmény nagyon erős és élvezetes. Ha ez a történés ismétlődik az élvezet szépen lassan csökken és megszokottá válik.
A történés semmit nem változott csak a tapasztalás és az élvezet érzete az ismétlődések hatására.
Másképpen kívül minden változatlan csak belül történt valami változás, bennünk.
Kérdésem: Mennyire vagyok képes hatni erre a belső megélésre?
Próbáljuk ki! Bármilyen ételt használhatsz, amit 1-2 perc alatt el tudsz fogyasztani és 2 tökéletesen egyforma ízű részre lehet bontani.
- Vegyünk egy egyszerű kiflit.
- Vágjuk ketté.
- Döntsük el, hogy az egyik kifli felénél minden energiánkat és
figyelmünket arra fordítjuk, hogy kitaláljuk miért nem jó ez a fele a
kiflinek. Mitől nagyon rossz és kellemetlen.
- Ezután 1-10-ig értékeljük mennyire volt élvezetes ez a része a kiflinek. Írjuk le az értéket egy papírra.
- Eztán tartsunk 5-10 perc szünetet.
- Döntsük el, hogy a megmaradt kifli felénél minden energiánkat, kreativitásunkat és figyelmünket arra fordítjuk, hogy kitaláljuk miért nagyon jó ez a fél kifli. Mitől finom, ízletes és jó.
- Eztán 1-10-ig értékeljük a második felét is a kiflinek élvezet szempontjából. Írjuk le az értéket egy papírra.
- Gondoljuk át kapott eredményt és tapasztalatot. Mélyedjünk el, hozzáállásunkon a mindennapi dolgok iránt.
Racionálisan természetesen így igaz. Ne dőljünk be ennek a gondolatnak...
Végezd el a kísérletet és tapasztalj Te is!
Pár nap múlva felteszem a saját élménynaplóm ezen kísérlet kapcsán.
2013. március 17., vasárnap
7 napos böjt
Úgy néz ki, csak akkor írok, ha böjtölök.
Egy 7 napos böjtöt fejeztem be tegnap. Ebben semmi különös nincs, már látom. Ez nem teljesítmény és bárki képes erre.
Részemről egy belső gondolat indította el ezt. Úgy éreztem jó volna kipakolni egy kis szemetet.
Tudom sokan inkább a testük méregtelenítésére gondolnak, mikor nekilátnak hasonlóknak. Részemről inkább a szellemi méregtelenítés volt az első helyen.
Szombaton volt a kezdés. Pár száz forintért szereztem keserű sót. 1-2 teáskanál 2 deci vízbe. 1-2 óránként egy ilyen adagot leküldeni. Azt hiszem 3 vagy 4 pohár kellett, hogy teljesen kiürítse az emésztőrendszert. Kb 1-2 óránként leküldtem 1 pohárral ebből.
Innentől átálltam vízre, teára, gyümölcslére. Az első napokban sok gyümölcslevet ittam.
A legtöbb gyümölcslébe nagyon sok cukor van, erre érdemes odafigyelni.
Ha legközelebb hasonlót csinálok és csak ilyet fogok inni: http://www.jonadrink.hu/
Az alma nagyon jó volt. Az epres isteni finom és a barackos is jó.
A legtutibb az volna, hogyha csak víz és tea menne le.
Mikor mesélek arról, hogy böjtölök, mindenki furán néz vagy aggódik vagy elkezd győzködni, hogy az egészségtelen és nézzek utána stb.
Úgy döntöttem, követem a belső hangom és a megérzésem, érzeteim.
Az első 3 nap oké volt. Volt álmom, lángossal, meg különféle kajákkal éjszakánként.
A rágás hiányérzetét ezután kezdtem érezni. Ez egy fura érzés. Egy rágó megoldotta a dolgot és a leheletet is karbantartotta.
Mennyire hatékony a böjt?
Nézzük fizikai szempontból.
3. nap környékén arra lettem figyelmes, hogy "büdös" a kezem és az arcbőröm. Ez a fura szagot, nem lehetett lemosni semmivel. Nem kell drasztikus dologra gondolni, egyáltalán nem volt zavaró vagy kellemetlen.
4. nap egy halom pattanás jött elő, ami 2 nap alatt nagyjából el is tűnt.
5-6. napon a bőröm elképesztően selymes tanítású lett.
Mivel nem vettem ki szabadságot ezért egy teljes munkahetet is érintett ez a dolog.
A szellemi teljesítményemen nem vettem észre visszaesést, inkább javulást. Tökéletesen tudtam végezni a munkám. Közepes vagy nehéz fizikai munka végzése estén nem hiszem, hogy ilyen jó eredményt kapunk.
Minden nap reggel nagyjából 1 óra testmozgást csináltam a hét nap alatt. Felülések, fekvőtámasz stb. Így jelezve a szervezetemnek, hogy az izmaim ne használja üzemanyagnak.
A munka utáni aktivitásom is a megszokott tempóban csináltam.
4-5. nap környékén tudomásul kellett vennem, hogy tisztelettel és türelemmel kell használni magam és nem fognak úgy és olyan tempóban menni a dolgok, ahogy szoktak.
Ha viszonylag gyorsan nagyobb fizikai teljesítményt kellett a szervezetnek megoldani. Erőteljes fáradékonyság jelentkezett és lihegés. A szervezet nem tudott rövid idő alatt, energiát kivonni a tartalékokból és ezt tudtomra is adta. Lelassított.
A hét közepe felé megjelent egy zavaró gondolat. Miszerint túl vékony vagyok és nincs elég zsírtartalékom és nem fogom bírni.
A gondolatot pár órával szédelgő érzés is kísérte. Fogyasztottam egy kis préselt almalevet.
Részemről volt némi aggodalmam, mert viszonylag kevés a testsúlyom és a zsírszövetem. Mi lesz ha nem tudok elegendő energiát felszabadítani. Később, mikor ez a gondolat visszatért, szédülést zavarosságot is éreztem. Aztán felismertem a dolog képzelt természetét. Feladtam. Ha valóban nincs elég tartalék, a szervezet jelzi és lefektet, ebben az esetben felfüggesztem a dolgot. Ez megnyugtatott és később nyoma se lett a szédelgésnek. Teljesen, minden nyom nélkül elmúlt és nem tért vissza.
Az alvásigényem is megnőtt. Ezt megérettem és korábban lefeküdtem aludni. Nem érdemes erőszakoskodni, akaratoskodni magunkkal. Igazából az volna a normális, ha a minden napokban is így állnánk testünk és lelkünk igényeihez. Kedvesen és barátságosan.
A folyadék bevitelem igen erőteljesen megnőtt és szükségem is volt rá. Szerintem alsó hangon 5 liter folyadék bement, de inkább 8.
Éhes egyáltalán nem voltam a 7 nap alatt. Az már korábban is feltűnt, hogy visszaállni sokkal nehezebb. Nekem bevált a levesezés. Azt megjegyezném, hogy 1 tál levest nagyjából 1 délelőtt alatt sikerült megenni és nagyon telítő érzést csinált.
Ha nem figyel oda az ember, és megeszik valami jó nehéz, zsíros húsos valamit, könnyen lehet, hogy rosszul fogja magát érezni.
Lelki szempontból ez a 7 nap.
Számomra ez volt a lényegesebb. Feljöttek régi zavaró emlékek, neheztelések. Ez rendben van. Része a dolognak, gondoltam és gyorsan el is múlt.
Hitem az, hogy az ember alaptermészete békés és szeretetteljes csak idáig ritkán jutunk el. Túlságosan felkavaró az életünk és össze-vissza.
Ahogy a mérgek távoznak a körülöttünk lévő dolgokra is könnyebb ránézni. Feltűnik, micsoda hülyeség uralja az életünket.
Bennem kérdések merültek fel.
Valóban fontos az a dolog, amit korábban fontosnak gondoltam?
Valóban így kell csinálni és ezt kell tenni?
Ki találta ezt ki?
Miért tesznek így mások?
Miért zavar az, ha valamit gondolnak rólam mások?
Miért fontos nekem az, hogy jó benyomást tegyek másokra?
Biztos szükségem van erre tárgyra? Nincs más már meglévő tárgyam, amivel ezt a feladatot el tudom végezni?
S folytathatnám.
Nagyon józan és egyszerű válaszok jöttek. Rá tudtam nézni a mindennapjaimra, akarásaimra, vágyaimra, munkámra, családomra, barátaimra. Nem minden esetben könnyű témakörök ezek.
Voltak pillanatok, mikor 1-1 helyzetben hirtelen agressziót éreztem magamban aztán valahogy mire megszólaltam baromi békés dolog jutott ki.
pl: hogy most csak azért mondta ezt, mert engem akar bosszantani, csesztetni és ez átalakult, mire megszólaltam. Csak szeretné megérteni a helyzetet és aggódik azért kérdezett engem.
3. nap után nagy nyugalom és békesség lett úrrá rajtam. Azt hiszem stresszelni, aggódni túl sok energiát vesz igénybe. A szervezet ezért úgy döntött ezekről inkább lemond. Nem bántam. Jó volt.
Még rengeteg belső dolog történt, de másoknak nem hiszem, hogy ez fontos. Inkább tapasztalj első kézből. Talán már sok is, amit ide leírtam erről. Felejts el mindent, amit írtam. Tapasztald meg magad.
Szóval én mindenkinek ajánlom a böjtölést. A régi emberek világszerte nem véletlenül csinálták és az ő idejükben nem volt ennyi szintetikus szemét, mint a miénkben. Szerintem mindenkire ráfér egy kis tisztogatás, ha testileg nem is(mert szuper egészségesen él), szellemileg biztosan.
Egy 7 napos böjtöt fejeztem be tegnap. Ebben semmi különös nincs, már látom. Ez nem teljesítmény és bárki képes erre.
Részemről egy belső gondolat indította el ezt. Úgy éreztem jó volna kipakolni egy kis szemetet.
Tudom sokan inkább a testük méregtelenítésére gondolnak, mikor nekilátnak hasonlóknak. Részemről inkább a szellemi méregtelenítés volt az első helyen.
Szombaton volt a kezdés. Pár száz forintért szereztem keserű sót. 1-2 teáskanál 2 deci vízbe. 1-2 óránként egy ilyen adagot leküldeni. Azt hiszem 3 vagy 4 pohár kellett, hogy teljesen kiürítse az emésztőrendszert. Kb 1-2 óránként leküldtem 1 pohárral ebből.
Innentől átálltam vízre, teára, gyümölcslére. Az első napokban sok gyümölcslevet ittam.
A legtöbb gyümölcslébe nagyon sok cukor van, erre érdemes odafigyelni.
Ha legközelebb hasonlót csinálok és csak ilyet fogok inni: http://www.jonadrink.hu/
Az alma nagyon jó volt. Az epres isteni finom és a barackos is jó.
A legtutibb az volna, hogyha csak víz és tea menne le.
Mikor mesélek arról, hogy böjtölök, mindenki furán néz vagy aggódik vagy elkezd győzködni, hogy az egészségtelen és nézzek utána stb.
Úgy döntöttem, követem a belső hangom és a megérzésem, érzeteim.
Az első 3 nap oké volt. Volt álmom, lángossal, meg különféle kajákkal éjszakánként.
A rágás hiányérzetét ezután kezdtem érezni. Ez egy fura érzés. Egy rágó megoldotta a dolgot és a leheletet is karbantartotta.
Mennyire hatékony a böjt?
Nézzük fizikai szempontból.
3. nap környékén arra lettem figyelmes, hogy "büdös" a kezem és az arcbőröm. Ez a fura szagot, nem lehetett lemosni semmivel. Nem kell drasztikus dologra gondolni, egyáltalán nem volt zavaró vagy kellemetlen.
4. nap egy halom pattanás jött elő, ami 2 nap alatt nagyjából el is tűnt.
5-6. napon a bőröm elképesztően selymes tanítású lett.
Mivel nem vettem ki szabadságot ezért egy teljes munkahetet is érintett ez a dolog.
A szellemi teljesítményemen nem vettem észre visszaesést, inkább javulást. Tökéletesen tudtam végezni a munkám. Közepes vagy nehéz fizikai munka végzése estén nem hiszem, hogy ilyen jó eredményt kapunk.
Minden nap reggel nagyjából 1 óra testmozgást csináltam a hét nap alatt. Felülések, fekvőtámasz stb. Így jelezve a szervezetemnek, hogy az izmaim ne használja üzemanyagnak.
A munka utáni aktivitásom is a megszokott tempóban csináltam.
4-5. nap környékén tudomásul kellett vennem, hogy tisztelettel és türelemmel kell használni magam és nem fognak úgy és olyan tempóban menni a dolgok, ahogy szoktak.
Ha viszonylag gyorsan nagyobb fizikai teljesítményt kellett a szervezetnek megoldani. Erőteljes fáradékonyság jelentkezett és lihegés. A szervezet nem tudott rövid idő alatt, energiát kivonni a tartalékokból és ezt tudtomra is adta. Lelassított.
A hét közepe felé megjelent egy zavaró gondolat. Miszerint túl vékony vagyok és nincs elég zsírtartalékom és nem fogom bírni.
A gondolatot pár órával szédelgő érzés is kísérte. Fogyasztottam egy kis préselt almalevet.
Részemről volt némi aggodalmam, mert viszonylag kevés a testsúlyom és a zsírszövetem. Mi lesz ha nem tudok elegendő energiát felszabadítani. Később, mikor ez a gondolat visszatért, szédülést zavarosságot is éreztem. Aztán felismertem a dolog képzelt természetét. Feladtam. Ha valóban nincs elég tartalék, a szervezet jelzi és lefektet, ebben az esetben felfüggesztem a dolgot. Ez megnyugtatott és később nyoma se lett a szédelgésnek. Teljesen, minden nyom nélkül elmúlt és nem tért vissza.
Az alvásigényem is megnőtt. Ezt megérettem és korábban lefeküdtem aludni. Nem érdemes erőszakoskodni, akaratoskodni magunkkal. Igazából az volna a normális, ha a minden napokban is így állnánk testünk és lelkünk igényeihez. Kedvesen és barátságosan.
A folyadék bevitelem igen erőteljesen megnőtt és szükségem is volt rá. Szerintem alsó hangon 5 liter folyadék bement, de inkább 8.
Éhes egyáltalán nem voltam a 7 nap alatt. Az már korábban is feltűnt, hogy visszaállni sokkal nehezebb. Nekem bevált a levesezés. Azt megjegyezném, hogy 1 tál levest nagyjából 1 délelőtt alatt sikerült megenni és nagyon telítő érzést csinált.
Ha nem figyel oda az ember, és megeszik valami jó nehéz, zsíros húsos valamit, könnyen lehet, hogy rosszul fogja magát érezni.
Lelki szempontból ez a 7 nap.
Számomra ez volt a lényegesebb. Feljöttek régi zavaró emlékek, neheztelések. Ez rendben van. Része a dolognak, gondoltam és gyorsan el is múlt.
Hitem az, hogy az ember alaptermészete békés és szeretetteljes csak idáig ritkán jutunk el. Túlságosan felkavaró az életünk és össze-vissza.
Ahogy a mérgek távoznak a körülöttünk lévő dolgokra is könnyebb ránézni. Feltűnik, micsoda hülyeség uralja az életünket.
Bennem kérdések merültek fel.
Valóban fontos az a dolog, amit korábban fontosnak gondoltam?
Valóban így kell csinálni és ezt kell tenni?
Ki találta ezt ki?
Miért tesznek így mások?
Miért zavar az, ha valamit gondolnak rólam mások?
Miért fontos nekem az, hogy jó benyomást tegyek másokra?
Biztos szükségem van erre tárgyra? Nincs más már meglévő tárgyam, amivel ezt a feladatot el tudom végezni?
S folytathatnám.
Nagyon józan és egyszerű válaszok jöttek. Rá tudtam nézni a mindennapjaimra, akarásaimra, vágyaimra, munkámra, családomra, barátaimra. Nem minden esetben könnyű témakörök ezek.
Voltak pillanatok, mikor 1-1 helyzetben hirtelen agressziót éreztem magamban aztán valahogy mire megszólaltam baromi békés dolog jutott ki.
pl: hogy most csak azért mondta ezt, mert engem akar bosszantani, csesztetni és ez átalakult, mire megszólaltam. Csak szeretné megérteni a helyzetet és aggódik azért kérdezett engem.
3. nap után nagy nyugalom és békesség lett úrrá rajtam. Azt hiszem stresszelni, aggódni túl sok energiát vesz igénybe. A szervezet ezért úgy döntött ezekről inkább lemond. Nem bántam. Jó volt.
Még rengeteg belső dolog történt, de másoknak nem hiszem, hogy ez fontos. Inkább tapasztalj első kézből. Talán már sok is, amit ide leírtam erről. Felejts el mindent, amit írtam. Tapasztald meg magad.
Szóval én mindenkinek ajánlom a böjtölést. A régi emberek világszerte nem véletlenül csinálták és az ő idejükben nem volt ennyi szintetikus szemét, mint a miénkben. Szerintem mindenkire ráfér egy kis tisztogatás, ha testileg nem is(mert szuper egészségesen él), szellemileg biztosan.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)