2009. szeptember 10., csütörtök

5. hét: csütörtök első dal felvétele

Ma reggeltől elkezdődtek a felvételek a stúdióban.
A mai feladat kórusban énekés volt egy dalban. Ez úgy nézett ki, hogy az énekes először a zenészeknek énekelte a dalt, hogy azok vele tudjanak játszani. Ekkor rögzítették a zenekart. Minden hangszer külön audósávon lett rögzítve. A doboknál ez még komplikáltabb ott ugyanis mindent külön kell bemikrofonozni és majd keverni.

A zenekar délelőtt felvette a dalt és délután kezdték a felvételt az énekessel.
Szépen sorról-sorra ment a dal, minden részt többször próbáltak és a legjobbat tették be a kész éneksávra.

Én 5 körül kerültem sorra a kórus résszel. Nem kellett sokmindent csinálni, csak nyávogni pár sort. Ami nehézséget jelentett számomra az az, hogy megtaláljam a saját kezdőhangom, mert mindenki mást énekelt a dalban. A felvétel nagyon gördülékenyen ment, nem kellett sokat szenvedni. Bemásztam a dobozba és nem jutott más eszembe, így mondtam a stúdiósoknak: Animal in the cage. :D Röhögtek egy jót.

Ami meglepett az az, hogy tetszett nekik az, ahogy elképzeltem a hangszínem. Ilyen háttérben maradós, simogatós, levegős, de mégis dinnamikus hang szerintem illet a dalhoz. A fantáziálás után, a szervezet már csinálta is a hangszínt. :)
Az időérzék ilyenkor nagyon csalóka, szerintem olyan 20 percet lehettem bent. Mindenki örült, a zenébe jól illeszkedő felvételeket csináltunk. Az eredmény meglepően professzionális lesz, hacsak el nem rontják a diákok a keverést. Mondjuk minőségi anyagból és rendszereken azt mondanám, elég nehéz elrontani.

Holnap reggel ismét kórusozom ez alkalommal tökönrúgott hangon. Aztán délután kezdődik az Incubus dal felvétele. A refrén az egyetlen, ami gondot jelenthet, de nem aggódom.


Élvezetes dolog ez a felvétel. :) Aztán meglátjuk, mi lesz a végeredmény.
Vacsora után, lehet beülök a sávok keverését nézni, bár lehet mégsem mert fülessel csinálják. :D Az nem túl érdekes, hogy a vízszíntes budikeféket, hogyan pakolásszák.

Az utóbbi 3 napban nem esett az eső, sőt felhő sincs az égen. Enyhe szellő fúj csak, ami disznószarszaggal édesíti a szoba hangulatát.

Csengettek... itt a kaja. Ohh tényleg, mostanában kritikán aluli vacsorák vannak. Nem tudom mi történt. Elfáradtak a szakácsnénik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése