Maximum tovább tart a felvétel.
Ültem ott és a kiscsaj énekelte a részét, de olyan hamis volt, hogy ki kellett mennem a szobából. Szóval nem sokat jelent itt, ha azt mondják jó vagy.
Elég kemény élet lehet a stúdiózás. Bemész reggel, hallgatod a sok hamis éneklést estig és mosolyogva mondod: ezt vegyük újra.
Az utóbbi 2 napban ezt láttam, várakozva a soromra.
A zenészek szépen feljátszották a kompjóterbe a dalt. Szerintem ahhoz képest, hogy nem professzionális zenészek, kiváló munkát végeztek.
Aztán jött az én énekelni valóm. Szépen elkezdtem búgni a mikrofonba és egész jól sikerült a szöveg ritmusa, érthetősége és benne volt a most el akarlak csábítani gondolat.
2-4 próbálkozásnál azt vettem észre, hogy tele van csajjal az a kis stúdiószoba.
Én a szomszéd szobában voltam egy ketrecben az arcom előtt egy köpködésgátló tányérral (pop filter), szóval elég keveset láttam a világból. Aztán mikor befejeztem az első két versszakot. Elkezdtek sikítani és toporzékolni a lányok. :D
Mondta a Soomi (ejtsd: Szúmi) a stúdió vezető, akkor ez lesz a végleges a hatást látva. Ment a hülyülés, meg jaj de szuper vagyok. :D Mondom, csak azért vannak még bent a szobában, mert nem hallották a refrént. S már kezdtük is a felvételt.
Néhány perc után kiürült a szoba. :D Amin nem csodálkozom, mert csontig felnyomott torokkal és enyhe wc effekttel préseltem ki magamból a hangokat. Ennek a szoros toroknak köszönhetően, a hangokat se találtam el. Szegény Soomi, már nem tudott mit csinálni, vagdaltuk a szavakat egymás után, hátha jó, de katasztrófa volt. Sztem vagy 1,5 órát biztos ott préseltem, súlyemeltem a mikrofonnál (pedig nem kellene, ha jók a mozdulatok).
Hmm mi is történt itt valójában? Már az elején megmondtam, hogy kiürül a szoba, tehát arra készültem, hogy béna lesz és így is lett. A test követte a képzeletet. Érdekes dolgok ezek...
Nagy nehezen befejeztük. De már éreztem ez elég gyatra és ki kell gyakorolnom, laza torokkal azokat a magasabb hangokat és akkor tényleg bugyikat kell majd gyüjteni Berlinben a színpadról. :D
Aztán következett a másik srác Rudolf, aki a második felét énekelte a dalnak.
Neki is nagyon fáradt volt már a torka, mint nekem. A szövegmondásába ő nem képzelt bele semmi csábítani akarást, inkább felmondta a leckét. Neki szavakkal kellett többet küzdeni. De a copy paste megoldotta a kérdést. A refrénben ő is ugyan azt a helytelenül használt felnyomott gége énekést csinálta, amit én is, de neki nem volt benne annyi Wc effekt, szóval sokkal hallgathatóbb volt az ő változata. Az azt követő résznél viszont leesett az állam, a torok fáradságtól a hangja teljesen recés, rekedt lett. Ez akkor van, mikor már be vannak dagadva a hangszalagok és a levegő nem nagyon találja meg az útját.
Mindenki örömködött, hogy milyen jó tökös karcos hang, én csak lestem ez biztos nem volt kellemes érzés Rudolfnak éneklés közben.
A kórusos lányok szuperek voltak, max 3 próbálkozás kellett nekik és ritmuson, hangon volt minden. Örültem, mert legalább kicsit eltakarják a szorítós hangom a szép énekükkel. Aztán ismét mi jöttünk, szólózni kellett. Énekléssel próbálkoztam aztán gyorsan lebeszéltek róla :DDDD mondták, inkább csak beszéljek bele a mikrofonba mély búgós hangon. :D Felvétel után a kórusos lányok kezdtek sikítozni. :D Nem is értem mit bénázok az énekléssel :D egyszerűen csak belek kell búgni a mikforonba és már jó mindenkinek...
F.M. Alexander mondta: A felismert rossznak örülni kell, mert attól már meg lehet szabadulni.
Ez logikus is, mert míg nem tudom mi a gond, addig dolgozik ellenem és nem tudok mit tenni.
Szóval most elkezdtem tréningezni magam, főleg mentálisan, hogy ne akarjak felnyomott torokkal magas hangot énekelni, merthát a magas hangok mélyebben és hátrafelé vannak a torokban. Erről viszont nagyon nehéz meggyőzni magunkat, mert a bevált szokásos rosszhoz ragaszkodik az ember, mint a bizonytalan még nem kipróbálthoz.
Kicsit általánosítva.
Az ember inkább választja a biztos boldogtalanságot, mint a bizonytalanságot, ami esetleg boldogsághoz vezetne.
Most szombat van, kipihenem a sok hajtást, és barátkozom a refrénnel. Nem volna rossz, nyitott torokkal újra felénekelni. Nem vagyok elégedett a tegnapi eredménnyel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése